Ebben az évben rengetegszer adhatott hírt a gonosz magyar kisebbségről a szlovák sajtó. A hétvégén egy újabb esemény borzolta a jobb érzésű szlovák hazafiak idegeit, Dunamocson (Moča, bocsánat - a cenzor) a "Dél- Fölvidéki Önrendelkezési Tanács" vetette fel egy autonómiaügyben tartandó népszavazás lehetőségét. Tekintsünk most el attól, hogy ez a csapat egy dilettáns bagázs (bejegyzés róluk holnap), és vizsgáljuk csak meg, mennyire reális az autonómiáról beszélni ma Szlovákiában.
Az első szembeötlő dolog, hogy Szlovákiában egyáltalán nem divat az autonómiát szóba hozni ellentétben Vajdasággal és Erdéllyel. Ennek történelmi, területi és társadalmi okai is vannak. Az utóbbi két területi egységnek vannak tapasztalatai az önálló közigazgatással - Vajdaság státusza még mindig viszonylag egyedi, míg az erdélyi székek területén ott található a székelyek nagy része egy tömbben.
Szlovákiában ugyanakkor nem. A magyarajkú kisebbség a határ mellett él egy geográfiailag teljesen heterogén térségben. A képen a valaha volt egyetlen konkrét autonómiatervezet látható, ezt még a kilencvenes évek első felében dolgozta ki az Együttélés. Na igen, ha a térkép alapján kéne megvalósítani az etnikai autonómiát, akkor egy abszurd képződményt kapnánk igazi központ és infrastruktúra nélkül. Az etnikai autonómia tehát gyakorlatilag halott ügy.
Persze a politikusok nem hagyják a feledésbe merülni ezt az ötletet, ahhoz túlságosan is sok lehetőség rejlik benne. Az autonómia fogalma az utóbbi évtizedben egyenlővé vált a megtestesült gonosszal.
Ján Slota, az SNS elborult agyú elnöke szerint a magyar kisebbség például Európa legveszélyesebbje és mindent megtesznek az autonómiáért, hogy aztán jól elszakadjanak a szlovák államtól. Fenti okokból kifolyólag a Párkány... izé, Štúrovo és Esztergom közötti hidat vékonyra kellett tervezni, nehogy átférjenek a megszálló tankok.
Magyar oldalról főként az Együttélés korábbi elnöke, Duray Miklós dobja be a köztudatba az autonómia lehetőségét. Persze azt már senki sem tudja, vajon pontosan mire is gondol a derék politikus, de ködösítés nélkül már nem nagyon lehet választói preferenciákra gyúrni.
Durayt egyébként a magyar választók nem nagyon szeretik, ez egyben mutatja a szlovákiai magyar polgár egyszerű lelkületét is. Autonómia nem kell, ha van munka és kenyér, magyar iskola és jólét (Apró zavarra ad okot, hogy sok helyütt bizony nincs munka és jólét, sőt magyar iskolából is egyre kevesebb. Szóval illene végre kihasználni is az állampolgári jogokat). Egyelőre tehát nincs előrehaladás, de az autonómiáról azért még (már?) beszélünk.