Pár napja volt a Csernovái tragédia századik évfordulója. Több se kellett az SNS politikusainak, akik különösen ihletett formában érkeztek a rendezvényre. Slota ünnepi beszédének elolvasását ajánlom mindenkinek, remélem, hogy az Európa Parlamentbe is eljut a híre (erre a szövegre kattintva, ami szintén kék, mindenki megismerkedhet a zanzásított változattal).
Slota meg az átlag SNS-es politikusok alulműveltsége annyira hálás téma és magas labda, hogy inkább meghagyom másoknak a boncolgatását. Egyszer majd talán érdemes lesz mélyebben is elemezni, de ez egy szakképzett pszichológust, egy történészt, meg egy politológust igényelne. Hagyjuk is a dolgot és foglalkozzunk inkább magával a tragédiával. A legjobb cikk egy ismeretlen szerző tollából jelent meg a felvidék.ma hírportálon és az MKP Kulturális Tanácsának elemzéseként adták el. A hosszú és kimerítően részletes iromány leginkább Roman Holec történész vonatkozó műveiből merít, elolvasható itt:
http://www.felvidek.ma/modules.php?name=News&file=article&sid=13855
Az ismeretlen szerző érdemeit semmilyen formában nem kívánom csonkítani, de zanzásítva magam is elmondanám, mi is a tragédia háttere.
Csernová egy község Rózsahegy (avagy Ružomberok) határában, itt ténykedett egykor katolikus papként Andrej Hlinka, a szlovák nemzet új atyja. Hlinka politikai aktivitása és néhány húzása ugyanakkor kiváltotta a magasabb hatalmasságok ellenszenvét, ezért felfüggesztették a tisztségéből. Na igen, abban a korban nem volt ajánlott a hírhedten demokratikus magyar választásokon agitálni - pláne nem azt a pártot ajánlani, amit az egyház nagyon nem szeret. A csernovái kis közösség (köztük Hlinka rokonai) joggal háborgott az ítélet ellen, a plébánost pedig megpróbálták rehabilitálni - ragaszkodtak hozzá, hogy ő végezze el az újonnan épült templom felszentelését. Felsőbb szintről persze mindebbe nem mentek bele, úgyhogy puskaporos hangulat uralkodott a faluban, mikor a helyi hatalmasságok megérkeztek az avatóünnepségre (Hlinka pedig egy előadókörúton Csehországban okított ebben az időben). A megvadult tömeg elkezdte dobálni a kirendelt csendőröket, mire a vezetőjük bepánikolt és kiadta a tűzparancsot. Tizenöten haltak bele az incidensbe, a tragédia híre pedig bejárta Európát. Mellékes, ám nem elhanyagolható körülmény, hogy a csendőrök egyike sem volt magyar... Mindezektől függetlenül a Csernován történtek továbbra is az "elnyomó magyar államhatalom" tanújeleként élnek tovább a köztudatban - legalábbis a politikusok tesznek érte rendesen.
Slota meg az átlag SNS-es politikusok alulműveltsége annyira hálás téma és magas labda, hogy inkább meghagyom másoknak a boncolgatását. Egyszer majd talán érdemes lesz mélyebben is elemezni, de ez egy szakképzett pszichológust, egy történészt, meg egy politológust igényelne. Hagyjuk is a dolgot és foglalkozzunk inkább magával a tragédiával. A legjobb cikk egy ismeretlen szerző tollából jelent meg a felvidék.ma hírportálon és az MKP Kulturális Tanácsának elemzéseként adták el. A hosszú és kimerítően részletes iromány leginkább Roman Holec történész vonatkozó műveiből merít, elolvasható itt:http://www.felvidek.ma/modules.php?name=News&file=article&sid=13855
Az ismeretlen szerző érdemeit semmilyen formában nem kívánom csonkítani, de zanzásítva magam is elmondanám, mi is a tragédia háttere.
Csernová egy község Rózsahegy (avagy Ružomberok) határában, itt ténykedett egykor katolikus papként Andrej Hlinka, a szlovák nemzet új atyja. Hlinka politikai aktivitása és néhány húzása ugyanakkor kiváltotta a magasabb hatalmasságok ellenszenvét, ezért felfüggesztették a tisztségéből. Na igen, abban a korban nem volt ajánlott a hírhedten demokratikus magyar választásokon agitálni - pláne nem azt a pártot ajánlani, amit az egyház nagyon nem szeret. A csernovái kis közösség (köztük Hlinka rokonai) joggal háborgott az ítélet ellen, a plébánost pedig megpróbálták rehabilitálni - ragaszkodtak hozzá, hogy ő végezze el az újonnan épült templom felszentelését. Felsőbb szintről persze mindebbe nem mentek bele, úgyhogy puskaporos hangulat uralkodott a faluban, mikor a helyi hatalmasságok megérkeztek az avatóünnepségre (Hlinka pedig egy előadókörúton Csehországban okított ebben az időben). A megvadult tömeg elkezdte dobálni a kirendelt csendőröket, mire a vezetőjük bepánikolt és kiadta a tűzparancsot. Tizenöten haltak bele az incidensbe, a tragédia híre pedig bejárta Európát. Mellékes, ám nem elhanyagolható körülmény, hogy a csendőrök egyike sem volt magyar... Mindezektől függetlenül a Csernován történtek továbbra is az "elnyomó magyar államhatalom" tanújeleként élnek tovább a köztudatban - legalábbis a politikusok tesznek érte rendesen.
