Mozgalmas év volt a tavalyi Szlovákia szempontjából. Voltak viták, majdnem kormányválság, állandó színház a parlamentben és azon kívül is szép számmal. Célpont a magyar kisebbség, a kevésbé hazafias szlovákok, a kapitalista karvalytőke megannyi reprezentánsa, házon belül pedig a jó és a kevésbé jó felvidéki magyarok.
Szlovákia végérvényesen belépett a kamaszkorba, nem csoda hát, hogy vannak ennek az állapotnak velejárói (identitászavar, önértékelési gondok, gyakori maszturbációra való hajlam). Tovább árnyalja a képet, hogy bizony mi is részesei lettünk a schengeni zónának, ezúttal már lassítás nélkül lehet áthajtani a határon. Decembertől fogva már csak egy bódénál kell megállni, az pedig valamelyik pénzváltó. Pár év múlva már ez sem lesz szempont, a délről Szlovákiába tévedő idegeneknek legfeljebb a Tátra lábánál fog feltűnni, hogy más országba kerültek.

Az év kulcsfontosságú fogalmai a hazafiság, a bizonyításkényszer és az alternatív valóság. Nem véletlen, hogy a Fico-kormány egyre erősebben sulykolja az egészséges (?) nemzettudat fontosságát és ennek hiányával vádolja a politikai ellenfeleit. Erőfitogtatás. Legutóbb - tegnap - a szlovák újságírók kapták meg a miniszterelnök kritikáját, szerinte ugyanis aki nem néz el a tizenöt éves születésnapi bulira, az nem is igazi hazafi. Így válik szépen lassan uralkodóvá az egész társadalmon a görcsös bizonyításkényszer, méghozzá a közvélemény előtt. Ismét bizonyítani kell tettekkel, hogy eléggé hazafiak, népbarátok, igazi szakértők vagyunk.
Az alternatív valóságok létezése pedig eddig egyfajta magyar sajátosság volt. A kormány próbálja meg most létrehozni az alternatív szlovák elitet, méghozzá minden téren - személyiségek, elvek, szervezetek. Szépen lassan ki fog majd alakulni az ellentábor, a válasz a jelenlegi "liberális" véleményformáló szereplők túlsúlyára. Mindössze idő és pénz kérdése, amerikai dollárból és euróból pedig leginkább a kormányon keresztül csordogál az adomány.

Igaz magyar hazafiaknak is akad téma elég, lehet elkezdeni félteni a magyar iskolákat és a civil szervezeteket. Csak idén dől el, hogy miként is alakul a magyar rádió sorsa, hogy szlovákul kell-e majd bemagolni a helyiség helységneveket. Az sem utolsó kérdés, hogy mi történik a szlovákiai magyar elittel. Vajon végleg kettészakad az értelmisék és begubózik az együttműködés vagy az elzárkózás frázisainak ismételgetésébe? Vajon teljesen elveszik a párbeszédre való hajlam félúton a kölcsönös személyeskedések között? Új évvel új kihívások jönnek. A kamaszkor kezdete is csak egy újabb lépcső a felnőtté váláshoz.