Szomorú történet ez, és nem csak az eleje.
2004 november 19.-én egy sosem látott erejű orkán söpört végig a Magas- Tátrán, a szélvihar sebessége néhol a 300 kilométer per órás sebességet is meghaladta. A pusztítás után a vidék holdbéli tájra emlékeztetett - fa nem maradt még mutatóban sem a környéken, legalábbis nem vízszintes helyzetben. A környékbeli szállók tulajdonosai is siránkoztak, bár a katasztrófaturisták magasabb forgalmat produkáltak, mint egy éve.
Hab a tortán, hogy az erdészeknek éppen télidőben akadt dolguk, méghozzá rengeteg - a területet ugyanis sürgősen meg kellett szabadítani a korhadó fahulladéktól, ami nyáron hajlamos lángra robbanni, cserébe pedig ott rohad egész évben. A katasztrófa sújtotta terület egy része ugyan a Tátrai Nemzeti Parkhoz tartozott, de az azonnali, radikális beavatkozást még elnézték volna a természetvédők is. Csakhogy.
A törmelék nagy része továbbra is ott maradt a hegyekben, a bágerok viszont feltúrták a hegyoldal egy részét, a hulladék nagyja továbbra is eltakarításra vár. Az erdészek szerint minél tovább marad ott a törmelék, annál valószínűbb, hogy az erdőket felzabálja az elszaporodott betűzőszú (Ips typographus Vergilius nyelvén).
A környezetvédők ugyanakkor más véleményen vannak: szerintük az erdőt hagyni kéne úgy ahogy van. A természet menetébe nem kell beleavatkozni, segít az magán magától is.
Ez az álláspont logikus szemmel nézve lehetne hülyeség, csakhogy a bágerek továbbra is a Tátrában maradnak és jobbára állnak. Szívük szerint nem állnának csak úgy egymagukban, mert Rejtélyes Valakik nagyon szeretnék elintézni a katasztrófa ürügyén, hogy egyes -nagyon lukratív helyen álló- lepusztult területekre ne vonatkozzanak a természetvédelmi előírások. Minő meglepetés, a zöld erdő helyére szánt hotelek és szállók a Rejtélyes Valakik érdekeltségébe tartoznának.
Szóval most ott tartunk, hogy huzavona van. Az erdészek kitermelnének, a természetvédők tüntetnek, néha pedig fához láncolják magukat, a Rejtélyes Valakik pedig Simon Zsolt (mára már ex)miniszter úr után utódját, Miroslav Jureňát is megkörnyékezték. A fa pedig rohad, hiszen ez a dolga.
