Érdemes figyelemmel követni, hogy mit tesz a rendszerváltás a nehéz emberekkel. Néhányuk beilleszkedik és dörzsölt, vagy éppen bukott vállalkozók lesznek. Van, aki visszasírja a kommunizmust, sőt, akadnak, akik inkább külföldre mennek egy marék dollárért.
...és vannak, akik liberális újságírónak képzelik magukat.
A szlovákiai magyar társadalom egyik nagy rejtélye, hogy miként tudott írói és újságírói karriert befutni Barak László. Barak a felvidéki magyar közösség válasza Tóta W. Árpádra, csak éppen negyedannyira sem vicces és többszörösen irritáló. A liberálisnak nevezett modern újságírás kiskánonjából Barak agyába csak néhány foszlány jutott el. Például, hogy legyünk vulgárisak, meg többé- kevésbé szellemesen próbáljuk meg sértegetni a Zellenséget. Sajnálatos módon a kötelező útmutatásból figyelmen kívül hagyott néhány, nem kevésbé lényeges pontot. Például, hogy létezik egyfajta újságírói etika és egy cikknek nem árt meg, ha az írója logikus érvekkel próbálja meggyőzni az olvasót.
Persze mindez még nem lenne baj, vannak ilyen emberek a világon. Az igazi probléma nem Barak személyiségében rejlik, hanem abban, hogy hagyják őt publikálni. Méghozzá veretes ökörségeket, az Új Szó, a legnagyobb szlovákiai magyar napilap hasábjain. Meg saját lapja is van (a Csallóköz). Meg blogja.
Miben rejlik Barak titka? Jó helyen volt jó időben, ráadásul rengeteg befolyásos barátja van a "régi liberálisok" között (nem, az én olvasatomban a liberális nem szitokszó. De a kifejezést túl sokan és túl sokféleképpen sajátították ki érdemtelenül. A magát liberálisnak deklaráló szlovákiai magyar közösség megfelelője "közvetlenül a rendszerváltás után a többségi nemzettel együtt privatizáló banda"). Majd ha találkozok néhány Barak- örökzölddel, azt közlom mindenki okulására. Gyerekek, ha hasonló ambícióitok vannak, menjetek inkább péknek...
A ráadás,
avagy a Katarzis helyett
ROHADJAK MEG, HA VALAHA IS ESZEMBE JUTNA MEGPÁLYÁZNI A CSEMADOK ORSZÁGOS ELNÖKI POSZTJÁT!
Befejezés
Ennyi.
(Barak László: Miről beszélnék én Gombaszögön? - vázlat, megjelent az Új Szóban, 2007.7.14.)