Előlegben: a cikk részben Ján Slota legújabb akciójának apropóján írodott, de még a kezdetekkor megfogadtam, hogy egy szót sem szólok egy bizonyos értelmi szint alatt álló politikusokról. Most sem fogok.
Két nép akkor tud a legkönnyebben egymásnak esni, ha szent meggyőződésük, hogy kölcsönös lopás esete forog fenn. Mit is vettek el a szlovákok a magyaroktól? Igen, magát Szlovákiát. Zordon Kárpátoknak fenyvesekkel vadregényes táját. Mindennek a tetejébe még a címert is, benne a kettős kereszttel. Furcsa belegondolni, de fordítva is érvényes ez a fajta megközelítés. A meggyőződéses szlovák nacionalista szerint a kettős keresztet igenis a magyarok lopták el, méghozzá az ősi, keresztény szlovákoktól, akik békésen tengették egyhangú életüket amíg nem jöttek a ferde szemű ázsiai lovasok és... A többit ki lehet találni.
A magyar nemzetvédőket úgyszintén nem kell félteni, hiszen a közálláspont szintén egy gonoszkodó sztereotípiára épül. Eszerint a szlovákok tíz éve (engedékenyebbek szerint hatvan éve, a fasiszta bábállam megalakulásakor) kisajátítottak maguknak egy szimbólumot, amihez voltaképpen semmi közük.
Az elszállt eszmefuttatásokat ugyan szórakoztató követni, de időnként nem árt tisztázni a nemzeti jelképek igazi eredetét. A történetben lopásról nem esik szó, ezen csak a reménytelen romantikusok lovagolnak.
Először is: a szlovák és a magyar címer nem ugyanolyan, "csak" ugyanazt ábrázolják benne a heraldikai játékszabályokat betartva. Adva van egy fehér kettős kereszt, méghozzá egy hármashalmon (A hármashalom valódi jelentését nem sikerült még tisztázni de ez most nem érdekes. Senki sem állít ünnepi dombokat, mert nem az a kimondottan dekoratív jelenség).
A kettős kereszt - minő meglepetés, kereszt - egy keresztény államból származik, de az nem Magyarország, nem is aNagymorva Nagyszlovák Birodalom, hanem Bizánc. A szimbólumot még Nagy Konstantin idején kezdték el használni, hogy pontosan mit is jelképez, az rejtély. Egyes teológusok szerint az alsó kereszt a szenvedést és a halált, a felső pedig az újjászületést és a megújulást szimbolizálja. Földhöz ragadt realisták úgy gondolják, hogy a bizánci császár egyszerűen csak imidzset újított, hogy bemutasson a nyugatnak.
Ami tény, hogy ez a Bizánc indította útnak a két legendássá (és szentté) vált hittérítőt Cirillt és Metódot a Kárpát- medencébe a kilencedik században. A környéken akkoriban egymás sarkát taposták a misszionáriusok, két vallásra is elegendő térítendő lélek lakta be a térséget.
A történészek a misszióval kapcsolatban két alapvető dolgon veszekednek egymás között: hogy a két térítő el-e jutott végül a Nagymorva Birodalomba, illetve hogy vittek-e magukkal kettős keresztet. A hivatalos álláspont szerint egyik állítást sem lehet bizonyítani, ami persze nem gátolta meg a romantikus festőket abban, hogy két kedves szakállas öregembert fessenek a képeikre a kezükben egy nagy kettős kereszttel. Mivel a szlovák nemzetébredés épphogy ezidőtájt ment végbe, a kereszt kisvártatva megjelent a magyar forradalom ellen vezetett szlovák szabadcsapatok jelképei között is, innen pedig egyenes út vezet a nemzeti szimbólummá válásig.
A kettős kereszt magyarországi diadalmenete más forgatókönyv szerint zajlott. A történészileg bizonyítható tények szerint III. Béla hozta be a jelképet az országra. A szimbólum rákerült a királyi pecsétre és a pénzérmékre is, vélhetően a szokásos nagyhatalmi szkandermérkőzés részeként - Béla így akarta bebizonyítani, hogy királyként is egyenrangú a keleti Nagy Testvérrel. A kettős kereszt ettől az időszaktól fogva fel- feltűnt a hatalmi jelképek között előbb szórványosan, később már kötelező jelleggel.
Summa summárum, logikus oka van rá mind a két országnak, hogy a szakrális jelkép bekerüljön a hivatalos címerbe. Mégis, sokkal könnyebb és érthetőbb magyarázat az, hogy a szomszédoktól szerezték be.
Két nép akkor tud a legkönnyebben egymásnak esni, ha szent meggyőződésük, hogy kölcsönös lopás esete forog fenn. Mit is vettek el a szlovákok a magyaroktól? Igen, magát Szlovákiát. Zordon Kárpátoknak fenyvesekkel vadregényes táját. Mindennek a tetejébe még a címert is, benne a kettős kereszttel. Furcsa belegondolni, de fordítva is érvényes ez a fajta megközelítés. A meggyőződéses szlovák nacionalista szerint a kettős keresztet igenis a magyarok lopták el, méghozzá az ősi, keresztény szlovákoktól, akik békésen tengették egyhangú életüket amíg nem jöttek a ferde szemű ázsiai lovasok és... A többit ki lehet találni.A magyar nemzetvédőket úgyszintén nem kell félteni, hiszen a közálláspont szintén egy gonoszkodó sztereotípiára épül. Eszerint a szlovákok tíz éve (engedékenyebbek szerint hatvan éve, a fasiszta bábállam megalakulásakor) kisajátítottak maguknak egy szimbólumot, amihez voltaképpen semmi közük.
Az elszállt eszmefuttatásokat ugyan szórakoztató követni, de időnként nem árt tisztázni a nemzeti jelképek igazi eredetét. A történetben lopásról nem esik szó, ezen csak a reménytelen romantikusok lovagolnak.
Először is: a szlovák és a magyar címer nem ugyanolyan, "csak" ugyanazt ábrázolják benne a heraldikai játékszabályokat betartva. Adva van egy fehér kettős kereszt, méghozzá egy hármashalmon (A hármashalom valódi jelentését nem sikerült még tisztázni de ez most nem érdekes. Senki sem állít ünnepi dombokat, mert nem az a kimondottan dekoratív jelenség).
A kettős kereszt - minő meglepetés, kereszt - egy keresztény államból származik, de az nem Magyarország, nem is a
Ami tény, hogy ez a Bizánc indította útnak a két legendássá (és szentté) vált hittérítőt Cirillt és Metódot a Kárpát- medencébe a kilencedik században. A környéken akkoriban egymás sarkát taposták a misszionáriusok, két vallásra is elegendő térítendő lélek lakta be a térséget.
A történészek a misszióval kapcsolatban két alapvető dolgon veszekednek egymás között: hogy a két térítő el-e jutott végül a Nagymorva Birodalomba, illetve hogy vittek-e magukkal kettős keresztet. A hivatalos álláspont szerint egyik állítást sem lehet bizonyítani, ami persze nem gátolta meg a romantikus festőket abban, hogy két kedves szakállas öregembert fessenek a képeikre a kezükben egy nagy kettős kereszttel. Mivel a szlovák nemzetébredés épphogy ezidőtájt ment végbe, a kereszt kisvártatva megjelent a magyar forradalom ellen vezetett szlovák szabadcsapatok jelképei között is, innen pedig egyenes út vezet a nemzeti szimbólummá válásig.A kettős kereszt magyarországi diadalmenete más forgatókönyv szerint zajlott. A történészileg bizonyítható tények szerint III. Béla hozta be a jelképet az országra. A szimbólum rákerült a királyi pecsétre és a pénzérmékre is, vélhetően a szokásos nagyhatalmi szkandermérkőzés részeként - Béla így akarta bebizonyítani, hogy királyként is egyenrangú a keleti Nagy Testvérrel. A kettős kereszt ettől az időszaktól fogva fel- feltűnt a hatalmi jelképek között előbb szórványosan, később már kötelező jelleggel.
Summa summárum, logikus oka van rá mind a két országnak, hogy a szakrális jelkép bekerüljön a hivatalos címerbe. Mégis, sokkal könnyebb és érthetőbb magyarázat az, hogy a szomszédoktól szerezték be.
