Amíg Magyarországon nem és nem bírják megválasztani a Legfelsőbb Bíróság elnökét, addig Szlovákiában talán már első nekifutásra, hétfőn sikerülni fog mindez. Apró szépséghiba, hogy Štefan Harabin egy totálisan alkalmatlan személy, útját perek, botrányok és törvényszegések szegélyezik. Politikusként és bíróként is igencsak kínos múltja van, ezeket még összefoglalni is embert próbáló feladat.

Harabin erős politikai hátszéllel megtámogatva a hírhedt Mečiar-kormány idején is a Legfelsőbb Bíróság tagja volt, a haldokló rezsim pedig egyik utolsó húzásaként ültette az elnöki székbe. Kinevezését egyetlen szakmai szervezet sem támogatta és sem javított megítélésén, hogy Harabin azonnal önkényesen a saját kezében összpontosította a testület döntési jogait. Az új Dzurinda-kormány ideje alatt még arra is jutott energiája, hogy végigpanaszkodja és beadványokkal bombázza az Európai Bíróságot diszkriminációra és a szólásszabadságra hivatkozva (nem nyert).

Harabin 2001-től egy joghézagot kihasználva sajátos módon folytatta a harcot az új rezsim ellen. A bíró magas soron kívüli jutalmakat folyósított azoknak a kollégáinak, akik több kulcsfontosságú, a  Mečiar-kormány bajos dolgait érintő ügyekben neki kedvező döntéseket hoztak. Az akadékoskodó bírák érdekes módon egyáltalán nem kaptak jutalmat. Mandátuma 2003-ban ért véget és sikeresen újra is választatta önmagát a testület becsempészett tagjainak szavazataival. Aprócska gond adódott abból, hogy a perdöntő szavazatot a LB elnökeként - saját maga adta le magára. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az eredményeket, Harabin pedig mehetett vissza Mečiar pártjába, mint szakértő.

Ami késik, nem múlik: a legújabb kormányváltás után munkájának jutalma egy igazságügyi miniszteri székben mutatkozott meg. Harabin nagy lendülettel fogott munkához - megtorolta a régi sérelmeit, leváltott néhány kényelmetlen megyei és járási bírósági elnököt és eljárásokat indított ellenük. Ugyanebben az évben sikertelenül próbálta megszüntetni a kényelmetlen, maffiózók és hatósági személyek ügyeivel foglalkozó Speciális Bíróságot. A minisztert pártja jutalomból még ugyanabban az évben lendületből kinevezte volna Alkotmánybírónak, de ez a húzás nem jött össze. Hiába, ha az államfő egy kiugrott HZDS-tag, nem várt komplikációk akadhatnak a kinevezéssel.

Egy évre rá változatosság kedvéért egy személyes jellegű botrány következett - kiderült, hogy a miniszter szolgálati kocsiját az adófizetők pénzéből rendszeresen Harabin családtagjai használják. A szövevényes, többszöri hazudozással és újságírói leleplezésekkel tarkított ügynek nem lett következménye.

2008 júliusában Harabin alvilági kapcsolataira derült fény. Napvilágra került egy korábbi hangfelvétel, amelyen a miniszter (akkor még bíró) tegezi és családi dolgokról beszélget az albán Baki Sadikival. Harabin azóta is tagadja, hogy a hangfelvétel bármit is bizonyítana és egy ultimátum-jellegű zsaroló levél után perbe fogta a hírt megszellőztető sajtótermékeket. A miniszter a parázs hangulatú parlamenti vitában egyébként lezsidózta és megfenyegette az ellenzéki padsorokban helyet foglaló elődjét. Legalábbis szabad felfogásban így értelmezhető a "Börtönbe mész, te szarházi!" mondat.

Idén végre a Speciális Bíróság ügyében is sikerrel járt, három éves szakadatlan próbálkozás után a maffiózókra szakosodott testületet megszüntetik (a közfelháborodás hatására némi szerencsével születhet egy új, hasonló jogkörökkel rendelkező testület). Harabin mindenesetre megtette a dolgát, munkájának jutalma - újabb botrányokkal teli öt év az igazságszolgáltatásban.