szlovenszko

Magyarországon nem annyira köztudott, hogy Szlovákia és az etnikai szlovákok fogalma nem teljesen fedi egymást. Tulajdonképpen egész szép számmal szóródtak szét a szlovákok szerte a Kárpát-medencében, aztán a történelem viharai miatt több közösség is eltűnt a süllyesztőben. Az az igazság, hogy a nemzet régi értelmiségének színe-java sem a Tátrából jött, hanem Budapestről, Prágából, vagy éppen a Vajdaságból.

Két olyan jelentős közösség létezik, ami a régi Magyar Királyságon belül keletkezett, de a történelem viharai azóta két államhatárral odébb sodorták a jobb sorsra érdemes telepeseket.

Mintegy húszezren élnek még szlovákok Romániában, elsősorban Bihar megye területén. Az első telepesek háromszáz éve, nem sokkal a törökök végső eltakarítása után érkeztek meg a területre és itt is maradtak - nem volt nehéz szállást találni, a százötven évig vendégeskedő horda miatt az összes környékbeli őslakosnak hirtelen sürgős dolga akadt máshol. A kevésbé szerencsések megismerkedhettek a damaszkuszi acéllal.

Hasonló előzményekkel jött létre a vajdasági szlovák diaszpóra, csak éppen még több jobbágycsalád vándorolt a tartományba. Szerbia ezen részén a szerbek és a magyarok után még mindig a szlovákság a harmadik legnagyobb népcsoport, ez több, mint ötvenezer lelket jelent. Fénykorában ezen a tájon tanítóskodtak a szlovák történelem romantikus nagyjai.

Három másik közösség közvetlenül Magyarországhoz kapcsolható. A legtöbbet a pilisi és az úgynevezett csabai szlovákok, szintén a törökök idején kerültek Magyarországra és azóta igencsak megfogyatkozott a számuk. A pilisi közösség mostanában a figyelem középpontjába került - Pilisszentkereszten (Mlynky) igencsak forrtak az indulatok, mikor a helyi szlovák házat kétes körülmények között zsuppolta ki székhelyéről a falu vezetése.

Mellékes, de figyelemreméltó körülmény, hogy a szlovák kormány, ami annyira szívesen hivatkozik a "belügyeibe való beavatkozásba", mikor a saját magyarjairól van szó, aktívan beleszólt az ügyek alakulásába. A legtöbb szlovák mégis Békéscsabán és a környékén található. Hivatalosan legfeljebb húszezren lehetnek, a saját szervezetek szerint pedig százezren a magyarországi szlovákok.

Kétszáz éve az egyik legvirágzóbb szlovák közösség nem máshol volt, mint -  a fővárosban, Budapesten. Ironikus, hogy míg Pozsonyt a csallóközi munkások építik, Budapest klasszicista épületeit és magát a parlamentet is főként szlovák vendégmunkások brigádjai húzták fel. Az asszimiláció aztán érzékeltette cseppet sem jótékony hatását, a fővárosban csak mutatóban találni etnikai szlovákot.

A modern időkben sikk lett a pannon autókat északra csempészni, a szlovák házak pedig egy államhatárral délebbre kerültek. Északról ma is áramlanak Magyarországra a szomszédok, a legújabb "telepesfalvak" Pozsony közelében húzódnak majd. Olcsó a telek, jó a széljárás és a közlekedés, több százan települtek már át Rajkára és környékére. Ki tudja, öt év múlva az árak miatt akár Budapestre is megéri majd elugrani bevásárolni.